Fenntartható Baranya

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap

Keresés



11 db találat

Események

I. Pécsi Tanuló Fesztivál

Pécs városunk az idei Pécsi Napok keretében megrendezi az első Pécsi Tanuló Fesztivált.

Lakossági elektromos és elektronikai hulladékgyűjtés

Lakossági elektromos és elektronikai hulladékgyűjtés

Elektronikai hulladékgyűjtés

Elektronikus hulladékgyűjtés.



Összes esemény


Hírek

Önkormányzati Workshop

A Baranya Megyei Önkormányzat által megrendezésre került az önkormányzatok részére a környezeti szemléletformálás témáját bemutató workshop.
Tovább

Oktatási Workshop

A Baranya Megyei Tanévnyitót követően megrendezésre került az oktatási és egyéb közintézmények számára a környezeti szemléletformálás témáját bemutató workshop.
Tovább

II. Platform ülés

A Baranya Megyei Éghajlatváltozási Platform összehívta II. Platform ülését, melynek célja az elkészült honlap ismertetése, valamint a klímastratégiát elkészítő vállalkozás, az MSB Zrt. bemutatkozása, a stratégia elkészítésének tervezett folyamatainak bemutatása.
Tovább

Éghajlatváltozási Platform létrehozása Baranya megyében

Éghajlatváltozási Platform létrehozása Baranya megyében c. kiemelt projekt támogatási szerződése megkötésre került
Tovább

Összes hír


Tudástár

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem

Kulcsár Tünde előadásának tartalmát a Szakmai anyagok között, prezentáció formájában tekinthetik meg.

https://www.fenntarthatobaranya.hu/szakmai-kiadvanyok

 

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem

Az éghajlatváltozás és hatásaihoz való alkalmazkodás: A felnövekvő generációk előtt álló egyik legnagyobb kihívás

Az előadás sorozatot Molnár András a PTE KTK doktorandusza és egyben a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-készenléti referense kezdte meg előadásával, aki többek között az éghajlatváltozás társadalmi hatásaival foglalkozik a munkahelyén és kutatása során. Az előadásának a célja, hogy felhívja figyelmüket az oktatási intézményeknek az alkalmazkodás nevelési-oktatási kérdéseinek fontosságára.

Mindenképpen szükséges beszélni az éghajlatváltozásról, annak hatásairól és az ehhez kapcsolódó oktatási, nevelési kérdésekről, mivel közös ügyünk a felnövekvő generációk tudásának, képességeinek, így ellenállóképességének, rezilienciájának fejlesztése. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan lépjünk fel együtt, három lényeges kérdést szükséges megértenünk és kell megválaszolnunk: Mi történik, mi ez az egész? Hogyan hat ránk, egyénekre, háztartásokra, közösségekre? Mit tudunk tenni, hogy megküzdjünk a változásokkal?

Magyarország igen szerencsés helyzetben van az éghajlatváltozás jelenségének ismertségével, megértésével kapcsolatban: az MTA RKK témában készült kutatása szerint 92% hallott már a jelenségről és rendelkezik több-kevesebb ismerettel. A hazai tudományos és szakmapolitikai közegben sincs vita arról, amiben globális egyetértés van: az éghajlatváltozás jelensége valós, amely a jövőben folytatódik, a változások üteme pedig riasztó mértéket ölt.

Ezekben a kérdésekben irányt mutatnak a nemzeti szakmapolitikai stratégiák, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint talán a legfontosabb, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Ezek a dokumentumok kiemelik a szemléletformálás és az oktatás fontosságát, középpontba a pedagógusok munkáját. Az oktatás mellett jelentős eleme mindezen dokumentumoknak a szektorok közötti együttműködés, ide értve a civil szervezetekkel, társadalmi csoportokkal való együttműködést is. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az erős szakmapolitikai háttér ellenére kétségek merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy társadalmunkba tényleg beépült-e: jövőbeli jól-létünk érdekében most kell cselekednünk.

Az üvegházhatás és az emberi tevékenység következtében az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedésének kérdése része a közoktatásban alkalmazott tanmeneteknek, a különböző tantárgyak oktatása során pedig többször is megjelenik a kibocsájtások csökkentésének kérdése. A természetismeret, a földrajz, a biológia, a fizika és a kémia tantárgyakban egyaránt megjelenhetnek és megjelennek a kapcsolódó ismeretek, amelynek különösen nagy jelentősége van abban, hogy a jelenség ismertségét kialakítsuk a diákokban.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos egyik legfontosabb kulcsüzenet tehát megjelenik a közoktatásban, ami fontos alapját képzi a továbbiaknak. A légkörfizikai és környezetvédelmi ismeretek mellett azonban létfontosságú, hogy az éghajlatváltozás hatásait és azok egyéni következményeit nagyobb mélységben tárgyaljuk. Lényeges, hogy a globális átlaghőmérséklet változása mellett komoly változások indultak meg a helyi éghajlatban, amelynek köszönhetően tapasztalhatjuk a rendkívüli időjárási helyzetek számának emelkedését, jellegüknek változását. Mindez pedagógiai szempontból is jelentőséggel bír. Az éghajlatváltozás ugyanis folytatódni fog, amelynek következményeivel diákjaink és gyermekeik fognak talán a legnagyobb mértékben szembenézni.

Mit jelent ez változás napjainkra és a jövőre nézve? Az elmúlt évtizedekben az időjárási eredetű katasztrófák száma a gyors urbanizációnak és a változó esőzési-mintázatoknak köszönhetően megduplázódott, amelyek közül kiemelkedik a kis- és közepes méretű események számának emelkedése. Ez tehát aláhúzza és kiemeli a helyi éghajlati tervezés jelentőségét. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait vizsgálva egyértelmű trend rajzolódik ki az országos évi középhőmérséklet emelkedését tekintve. Mindez együtt jár a nyári napok számának emelkedésével, amelyhez kapcsolódóan a nyári hőségnapok száma is jelentős emelkedést mutat. Ugyanakkor csökkenést tapasztalhatunk a téli napok számában. A megfigyelt változásokból bár következtethetünk a jövőre, de erre inkább alkalmasak az ún. éghajlati modellek, amelyek különböző forgatókönyvek alapján próbálják megbecsülni a várható hatásokat. Összességében elmondható, hogy a megfigyelt változások a jövőben tovább folytatódnak és fokozódnak.

Kiemelendő a hőséghullámok gyakoriságának és tartósságának növekedése. A Nemzeti Környezetegészségügyi Inztézet adatai szerint 1666 fő halálozása köthető a 2012-ben tapasztalt, közel két hét hosszúságú hőséghullámhoz. Elgondolkodtató tény, hogy hazánk katasztrófa-kockázatértékelése szempontjából a legnagyobb veszélynek az árvizeket tekintjük, holott az elmúlt évtizedekben árvízhez köthető haláleset nem történt. Láthatjuk azt is, hogy az erdő- és vadtüzek is egyre gyakrabban alakulnak ki, különösen fontos tehát az ezek megelőzéséhez kapcsolódó ismeretek átadása is. A gyakrabban előforduló nyári meleg pedig élelmiszer-tárolási és fogyasztási szokásainkra is hatással kell, hogy legyen, hogy elkerüljük az ételmérgezéses, szalmonellás esetek számának növekedését.

Vitathatatlan tény az is, hogy az egyre gyakoribbá váló intenzív esőzés hozzájárul az árvizek és villámárvizek számának emelkedéséhez, a földcsuszamlások kialakulásához, ivóvízbázisaink elszennyezését és terményeink pusztulását okozhatja. Fontos, hogy az önkormányzati és kormányzati infrastrukturális fejlesztések mellett a személyes biztonságunkhoz köthető ismereteket is fokozott mértékben adjuk át tanulóinknak és társainknak.

Olyan alapvető cselekedetek, mint az árokpartok és árkok tisztántartása, a csatornafedelek átfolyásának biztosítása és avar-mentesítése megelőzhetik a vízkárok kialakulását. Fontos annak a felismerése is, hogy a bizonytalanság növekedésével a vízkárok olyan területeken is kialakulhatnak, ahol azokra korábban nem volt példa. Nap, mint nap láthatjuk a híradásokban, hogy újfajta veszélyekkel, újfajta katasztrófákkal kell szembe néznünk: ezt jelenti az időjárási bizonytalanság, amelynek növekedését világszerte láthatjuk.

Sajnos az egészség szempontjából nem csak az élelmiszerbiztonsági vonatkozásokról kell szót ejteni. Az éghajlatváltozás megváltoztatja az élőlények elterjedtségét is, így hatással van a rovarok (vektorok) által közvetített betegségek elterjedésére is. Hazai vonatkozásban talán elég csak a kullancsokat megemlíteni. Széleskörű elterjedésük gyakorlati hatással van a pedagógusok munkájára is, csak az erdei iskolák és a táboroztatás során felmerülő helyzetekre kell gondolni.

Ha egy rövid üzenete Molnár András előadásának az az, hogy változnunk kell. Fontos azonban, hogy ez a változás nem csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, hanem egy fenntartható társadalom kialakítását célozza. Az Országgyűlés által egyhangúan elfogadott  Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célja egy olyan társadalom kialakítása, amely a változásokhoz úgy alkalmazkodik, hogy közben megőrzi értékeit, identitását és biztonságos jól-létet biztosít tagjainak, legyen ez a változás gazdasági, társadalmi vagy természeti jellegű, úgy mint az éghajlatváltozás vagy egy globális gazdasági válság. Ehhez, a fenntartható és reziliens társadalomhoz kell mindannyiunknak hozzájárulnia.

Változnunk kell, és ennek a változásnak az éghajlatváltozás csak egy indoka a sok közül. Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések számítanak a vezető haláloknak, amelyet a rosszindulatú daganatok követnek. A nem-fertőző betegségek közül kiemelkedik a diabétesz, amelynek az életmódhoz szorosan köthető kettes típusa egyre gyakoribb és egyre fiatalabb korban fordul elő. Az egészség meghatározó eleme ellenálló-képességünknek, amelyet az extrém időjárási események, a hőhullámok és egyéb katasztrófák tesznek talán a leginkább próbára.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében tehát életmódváltást, az egészséges életmód kialakítását és folytatását tekinthetjük az egyik legfontosabb nevelési-oktatási feladatnak, az éghajlati alkalmazkodás kérdése így tehát túlmutat a hagyományos természettudományos tantárgyakon. Az okok, a változások megismerése, megértése szempontjából pedig jelentőséggel bírnak pl. a történelem és irodalom órákon tanultak, pl. a téli napok számának csökkenésének érzékeltetésekor (Jókai Mór - A kőszívű ember fiai: a regény elején, mikor a legidősebb fiú hazatér az Orosz Birodalomból van egy téli vihar jelenet, filmen is ábrázolva. Fekete István: Hajnal Badányban; Téli berek c. regényben is van téli hóvihar, amikor kint szorulnak a fiúk Matula bácsinál a berekben.)

Szintén fontos feladat az alkalmazkodáshoz szükséges gyakorlati ismeretek, információk átadása. Az elsősegélynyújtás, a katasztrófákkal kapcsolatos ismeretek valamint az egyéni felkészülés kérdései tipikusan a tanórán kívüli foglalkozások körét érintik.

Molnár András előadása mellett számos ismeretterjesztő anyagot és kiadványt osztott meg a Baranya Megyei Éghajlatváltozási Platformmal, melyeket a Vöröskereszt készített. Ezeket szakmai kiadványok között megtalálhatják meg (https://www.fenntarthatobaranya.hu/szakmai-kiadvanyok).

Fenntarható Baranya Fenntarható Baranya

angol dokumentumfilm, 92 perc, 2009

A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. "Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?" - teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan, ma élő húsvér személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól.
A hülyeség korát szeptember 22-én a világ több mint negyvenöt országában egyszerre mutatják be. Ezen különleges alkalomból a nézők nemcsak a filmet láthatják, hanem részleteket vetítenek az előző nap megtartott New York-i bemutató eseményeiről is, ahol a világpolitika, a környezetvédelem és a szórakoztatóipar hírességei mondanak köszöntőt, többek között Kofi Annan és a Radiohead.

 

Fenntarható Baranya Fenntarható Baranya

"A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte.

A 193 ország által egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG-k) a fejlődés új egyetemes mércéjét állította fel annak biztosításával, hogy senkit sem hagynak magára. Az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez.

A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egyetemes és oszthatatlan, valamint mind a fejlődő, mind a fejlett országokat cselekvésre szólítja fel, ahogyan az embereket is, hogy véget vessenek a szegénységnek, kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig.

A fenntartható fejlődés 17 célja:

SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA: végetvetni mindenhol a szegénység összes formájának.

ÉHEZÉS MEGSZÜNTETÉSE: véget vetni az éhinségnek, elérni az élelmiszerbiztonságot, fejleszteni az élelmezést és előmozdítani a fenntartható mezőgazdaságot.

EGÉSZSÉG ÉS JÓLÉT: biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jólétet mindenki számára, minden korosztályban

MINŐSÉGI OKTATÁS: biztosítani az átfogó és igazságos minőségi oktatást és előmozdítani az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket mindenki számára.

NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG:  megvalósítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint segíteni minden nő és lány felemelkedését

TISZTA VÍZ ÉS ALAPVETŐ KÖZTISZTASÁG: biztosítani a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a vízthez és közegészségügyhöz való hozzáférést mindenki számára

MEGFIZETHETŐ ÉS TISZTA ENERGIA: biztosítani a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiát mindenki számára

TISZTESSÉGES MUNKA ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS: előmozdítani a hosszantartó átfogó és fenntartható gazdasági növekedést, a teljes és eredményes foglalkoztatást, valamint méltó munkát mindenki számára

IPAR, INNOVÁCIÓ ÉS INFRASTRUKTÚRA: alkalmazkodó infrastruktúrát építeni, előmozdítani az átfogó és fenntartható iparosodást, valamint elősegíteni az innovációt

EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKENTÉSE: csökkenteni az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségeket

FENNTARTHATÓ VÁROSOK ÉS KÖZÖSSÉGEK: a városokat és emberi településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá és fenntarthatóvá tenni

FELELŐS FOGYASZTÁS ÉS TERMELÉS: biztosítani a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat

FELLÉPÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLEN: sürgősen cselekedni a klímaváltozás és hatásai leküzdése érdekében.

ÓCEÁNOK ÉS TENGEREK VÉDELME: a fenntartható fejlődés érdekében megőrizni és a fenntarthatóan használni az óceánokat, tengereket és tengeri erőforrásokat

SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZTISZTÉMÁK VÉDELME: védeni, visszaállítani és előmozdítani a földi ökoszisztémák fenntartható használatát, fenntarthatóan kezelni az erdőket, leküzdeni az elsivatagosodást, valamint megfékezni és visszafordítani a talajd degradációját és a biodiverzitás csökkentését.

BÉKE, IGAZSÁG ÉS ERŐS INTÉZMÉNYEK: a fenntartható fejlődés érdekében előmozdítani a békés és befogadótársadalmakat, biztosítani mindenki számára elérhető igazságszolgáltatást és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézményeket létrehozni

PARTNERSÉG A CÉLOK ELÉRÉSÉÉRT: megerősíteni a végrehajtás módjait és feléleszteni a fenntartható fejlődés globális partnerségét."

via: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html 

bővebben: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals_background.html