Fenntartható Baranya

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap

Keresés



8 db találat


Hírek

Nyitó konferencia

Megszervezésre került a projekt I. (nyitó) konferenciája
Tovább

A Baranya Megyei Önkormányzat részt vesz a TANIA c. projektben

A fenntartható fejlődést előtérbe helyezve, a megyei önkormányzat partnerként részt vesz egy, a kármentesítés témakörét felölelő, TANIA elnevezésű projektben.
Tovább

Összes hír


Tudástár

Mecsekerdő Zrt. Mecsekerdő Zrt.

Zöld-Híd Alapítvány és a Mecsekerdő Zrt. erdei iskolái

A környezeti nevelés nem ismeretlen fogalom Baranya megyében, több szervezet is foglalkozik ezzel a tevékenységgel, köztük az Oktatási Workshopunkon is előadó két szervezet: a Zöld-Híd Alapítvány és a Mecsekerdő Zrt.

Zöld-Híd Alapítvány

„A Zöld Híd Alapítvány 2000 óta működik Baranya megyeszékhelyén, Pécsett. Célunk a fenntartható fejlődés elvének terjesztése környezeti nevelés, tanácsadás és programszervezés által, valamint a helyi közösségek és családok erősítése. 2004 óta Öko-Kuckó néven egy 70 m2-es interaktív környezetvédelmi oktatótermet működtetünk, mely a székhelyünkön található (7621 Pécs Széchenyi tér 2.). A terem berendezése állandó, a játéktáblák öt témát mutatnak be: természet, víz, energia, vásárlás-fogyasztás és hulladék. Az oktatótermet óvodai csoportok, iskolai osztályok és családok is látogatják. A gyermekcsoportok számára az életkoruknak megfelelő formában, foglalkozások keretében mutatjuk be a környezetvédelem aktuális kérdéseit. A foglalkozásokat igény szerint az intézményekben is megtartjuk.

2010 óta oktatótermünk játszóházként is működik, célunk, hogy a gyermekek zöld szellemben, hasznosan töltsék el szabadidejüket, természetes anyagokból készített és ökotudatos témájú játékokkal. Havonta egyszer családi délutánt tartunk ahol a pécsi óvodás és kisiskolás gyermekek szüleikkel együtt alkothatnak hulladékokból és természetes anyagokból, megemlékezhetnek a zöld jeles napokról és játszhatnak. Lehetőség van arra is, hogy a gyermekek születésnapjukat játszóházunkban ünnepeljék meg barátaikkal együtt. Tanácsadással segítjük a régió óvodáit a Zöld Óvoda cím elnyerésében, ehhez kapcsolódóan Zöldítő néven környezeti nevelési blogot működtetünk: http://zoldito.blog.hu/

A munkánk során szerzett ismereteket és a kidolgozott módszereinket óvodapedagógus továbbképzések és Zöld Bébiszitter felkészítő műhelyek keretében adjuk tovább. Szívesen dolgozunk együtt önkéntesekkel és gyakornokokkal.” via Zöld-Híd Alapítvány

További információ az alapítvánnyal kapcsolatban http://zold-hid.hu/ oldalon található!

Mecsekerdő Zrt. – Erdei iskolák

„Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. (LEHOCZKY JÁNOS)

A Mecsekerdő Zrt. 1995-ben a Mecsekben, majd 1996-ban a Zselicben hozta létre két erdei iskoláját, melyek azóta is folyamatosan, rendkívül nagy látogatottsággal működnek. A Részvénytársaság fontos feladatának tekinti a környezeti nevelést és a gyakorlati természetvédelmet. Az erdei iskolák létrehozásával és működtetésével, a Zrt. célja, hogy az idelátogató gyerekek és felnőttek megismerhessék a mecseki és zselici erdők növényeit, állatait, izgalmas felfedezések részesei lehessenek a talaj és a patakok vizsgálatának, megismerhessék a turistatérkép használatát, beszédes neveit és a hozzájuk fűződő mondákat, az erdészek munkáját, a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodást; kibontakoztathassák kreativitásukat és kézügyességüket a kézműves foglalkozások során. Fontos, hogy látogatásaik alkalmával ráébredjenek erdeink megőrzésén életminőségünk múlik. Erdei iskoláink oktató-nevelő munkájában az élménypedagógia módszereivel, természetismereti játékokon keresztül, a gyerekek saját tapasztalataira építve, életkori sajátosságaikhoz igazodva dolgozunk. Célunk, hogy a felnövekvő generációk az itt szerzett ismeretek alapján, komplex módon gondolkodjanak a világról, éljenek harmóniában környezetükkel, mindennapi életvitelükben törekedjenek a fenntartható fejlődés megvalósítására.

 „Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, ahol akkor is tudáshoz juthatsz, ha csendben és nyitott szemmel sétálsz  benne”  ( Madas András erdőmérnök)

2010-ben a Jakab – hegy északi oldalán - Pécstől 27 km-re - Sás-völgyben alakította át az erdészet az ötvenes évek végén vörös homokkőből épült erdei munkások szálláshelyét.  Az így létrehozott Erdő Háza biztosítja az erdei iskola többnapos erdei iskolai programjainak szállás és oktatási helyszínét. Az erdészet 2012-ben pályázatból infrastruktúrafejlesztéssel alakította át az Erdő Házát bemutató házként is működő ökoházzá. Az erdő közepén található házban sem vezetékes víz sem vezetékes áram nem volt, így az átalakításnál fontos szempont volt, hogy a környezetterhelés a legkisebb mértékű legyen. Az ökoházban a meleg vizet napelemek, az áramot napkollektorok biztosítják. A szennyvizet gyökérzónás tisztítással oldottuk meg, a vízhasználat csökkentésére komposztáló toalettek kerültek kialakításra. A ház mögé egy madármegfigyelő torony is készült, ahol a lombkoronaszint állatvilágát figyelhetik meg a látogatók. 2017-ben a madármegfigyelő toronyhoz egy lombkorona tanösvényt mellette pedig odútanodát alakított ki az erdészet. Az ökoháznak fontos szerepe van a fenntartható életmód megtapasztalásában.

További információért keresse fel a Mecsekerdő Zrt. munkatársait (http://www.mecsekerdo.hu/erdei-iskola)!

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem

Az éghajlatváltozás és hatásaihoz való alkalmazkodás: A felnövekvő generációk előtt álló egyik legnagyobb kihívás

Az előadás sorozatot Molnár András a PTE KTK doktorandusza és egyben a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-készenléti referense kezdte meg előadásával, aki többek között az éghajlatváltozás társadalmi hatásaival foglalkozik a munkahelyén és kutatása során. Az előadásának a célja, hogy felhívja figyelmüket az oktatási intézményeknek az alkalmazkodás nevelési-oktatási kérdéseinek fontosságára.

Mindenképpen szükséges beszélni az éghajlatváltozásról, annak hatásairól és az ehhez kapcsolódó oktatási, nevelési kérdésekről, mivel közös ügyünk a felnövekvő generációk tudásának, képességeinek, így ellenállóképességének, rezilienciájának fejlesztése. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan lépjünk fel együtt, három lényeges kérdést szükséges megértenünk és kell megválaszolnunk: Mi történik, mi ez az egész? Hogyan hat ránk, egyénekre, háztartásokra, közösségekre? Mit tudunk tenni, hogy megküzdjünk a változásokkal?

Magyarország igen szerencsés helyzetben van az éghajlatváltozás jelenségének ismertségével, megértésével kapcsolatban: az MTA RKK témában készült kutatása szerint 92% hallott már a jelenségről és rendelkezik több-kevesebb ismerettel. A hazai tudományos és szakmapolitikai közegben sincs vita arról, amiben globális egyetértés van: az éghajlatváltozás jelensége valós, amely a jövőben folytatódik, a változások üteme pedig riasztó mértéket ölt.

Ezekben a kérdésekben irányt mutatnak a nemzeti szakmapolitikai stratégiák, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint talán a legfontosabb, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Ezek a dokumentumok kiemelik a szemléletformálás és az oktatás fontosságát, középpontba a pedagógusok munkáját. Az oktatás mellett jelentős eleme mindezen dokumentumoknak a szektorok közötti együttműködés, ide értve a civil szervezetekkel, társadalmi csoportokkal való együttműködést is. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az erős szakmapolitikai háttér ellenére kétségek merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy társadalmunkba tényleg beépült-e: jövőbeli jól-létünk érdekében most kell cselekednünk.

Az üvegházhatás és az emberi tevékenység következtében az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedésének kérdése része a közoktatásban alkalmazott tanmeneteknek, a különböző tantárgyak oktatása során pedig többször is megjelenik a kibocsájtások csökkentésének kérdése. A természetismeret, a földrajz, a biológia, a fizika és a kémia tantárgyakban egyaránt megjelenhetnek és megjelennek a kapcsolódó ismeretek, amelynek különösen nagy jelentősége van abban, hogy a jelenség ismertségét kialakítsuk a diákokban.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos egyik legfontosabb kulcsüzenet tehát megjelenik a közoktatásban, ami fontos alapját képzi a továbbiaknak. A légkörfizikai és környezetvédelmi ismeretek mellett azonban létfontosságú, hogy az éghajlatváltozás hatásait és azok egyéni következményeit nagyobb mélységben tárgyaljuk. Lényeges, hogy a globális átlaghőmérséklet változása mellett komoly változások indultak meg a helyi éghajlatban, amelynek köszönhetően tapasztalhatjuk a rendkívüli időjárási helyzetek számának emelkedését, jellegüknek változását. Mindez pedagógiai szempontból is jelentőséggel bír. Az éghajlatváltozás ugyanis folytatódni fog, amelynek következményeivel diákjaink és gyermekeik fognak talán a legnagyobb mértékben szembenézni.

Mit jelent ez változás napjainkra és a jövőre nézve? Az elmúlt évtizedekben az időjárási eredetű katasztrófák száma a gyors urbanizációnak és a változó esőzési-mintázatoknak köszönhetően megduplázódott, amelyek közül kiemelkedik a kis- és közepes méretű események számának emelkedése. Ez tehát aláhúzza és kiemeli a helyi éghajlati tervezés jelentőségét. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait vizsgálva egyértelmű trend rajzolódik ki az országos évi középhőmérséklet emelkedését tekintve. Mindez együtt jár a nyári napok számának emelkedésével, amelyhez kapcsolódóan a nyári hőségnapok száma is jelentős emelkedést mutat. Ugyanakkor csökkenést tapasztalhatunk a téli napok számában. A megfigyelt változásokból bár következtethetünk a jövőre, de erre inkább alkalmasak az ún. éghajlati modellek, amelyek különböző forgatókönyvek alapján próbálják megbecsülni a várható hatásokat. Összességében elmondható, hogy a megfigyelt változások a jövőben tovább folytatódnak és fokozódnak.

Kiemelendő a hőséghullámok gyakoriságának és tartósságának növekedése. A Nemzeti Környezetegészségügyi Inztézet adatai szerint 1666 fő halálozása köthető a 2012-ben tapasztalt, közel két hét hosszúságú hőséghullámhoz. Elgondolkodtató tény, hogy hazánk katasztrófa-kockázatértékelése szempontjából a legnagyobb veszélynek az árvizeket tekintjük, holott az elmúlt évtizedekben árvízhez köthető haláleset nem történt. Láthatjuk azt is, hogy az erdő- és vadtüzek is egyre gyakrabban alakulnak ki, különösen fontos tehát az ezek megelőzéséhez kapcsolódó ismeretek átadása is. A gyakrabban előforduló nyári meleg pedig élelmiszer-tárolási és fogyasztási szokásainkra is hatással kell, hogy legyen, hogy elkerüljük az ételmérgezéses, szalmonellás esetek számának növekedését.

Vitathatatlan tény az is, hogy az egyre gyakoribbá váló intenzív esőzés hozzájárul az árvizek és villámárvizek számának emelkedéséhez, a földcsuszamlások kialakulásához, ivóvízbázisaink elszennyezését és terményeink pusztulását okozhatja. Fontos, hogy az önkormányzati és kormányzati infrastrukturális fejlesztések mellett a személyes biztonságunkhoz köthető ismereteket is fokozott mértékben adjuk át tanulóinknak és társainknak.

Olyan alapvető cselekedetek, mint az árokpartok és árkok tisztántartása, a csatornafedelek átfolyásának biztosítása és avar-mentesítése megelőzhetik a vízkárok kialakulását. Fontos annak a felismerése is, hogy a bizonytalanság növekedésével a vízkárok olyan területeken is kialakulhatnak, ahol azokra korábban nem volt példa. Nap, mint nap láthatjuk a híradásokban, hogy újfajta veszélyekkel, újfajta katasztrófákkal kell szembe néznünk: ezt jelenti az időjárási bizonytalanság, amelynek növekedését világszerte láthatjuk.

Sajnos az egészség szempontjából nem csak az élelmiszerbiztonsági vonatkozásokról kell szót ejteni. Az éghajlatváltozás megváltoztatja az élőlények elterjedtségét is, így hatással van a rovarok (vektorok) által közvetített betegségek elterjedésére is. Hazai vonatkozásban talán elég csak a kullancsokat megemlíteni. Széleskörű elterjedésük gyakorlati hatással van a pedagógusok munkájára is, csak az erdei iskolák és a táboroztatás során felmerülő helyzetekre kell gondolni.

Ha egy rövid üzenete Molnár András előadásának az az, hogy változnunk kell. Fontos azonban, hogy ez a változás nem csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, hanem egy fenntartható társadalom kialakítását célozza. Az Országgyűlés által egyhangúan elfogadott  Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célja egy olyan társadalom kialakítása, amely a változásokhoz úgy alkalmazkodik, hogy közben megőrzi értékeit, identitását és biztonságos jól-létet biztosít tagjainak, legyen ez a változás gazdasági, társadalmi vagy természeti jellegű, úgy mint az éghajlatváltozás vagy egy globális gazdasági válság. Ehhez, a fenntartható és reziliens társadalomhoz kell mindannyiunknak hozzájárulnia.

Változnunk kell, és ennek a változásnak az éghajlatváltozás csak egy indoka a sok közül. Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések számítanak a vezető haláloknak, amelyet a rosszindulatú daganatok követnek. A nem-fertőző betegségek közül kiemelkedik a diabétesz, amelynek az életmódhoz szorosan köthető kettes típusa egyre gyakoribb és egyre fiatalabb korban fordul elő. Az egészség meghatározó eleme ellenálló-képességünknek, amelyet az extrém időjárási események, a hőhullámok és egyéb katasztrófák tesznek talán a leginkább próbára.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében tehát életmódváltást, az egészséges életmód kialakítását és folytatását tekinthetjük az egyik legfontosabb nevelési-oktatási feladatnak, az éghajlati alkalmazkodás kérdése így tehát túlmutat a hagyományos természettudományos tantárgyakon. Az okok, a változások megismerése, megértése szempontjából pedig jelentőséggel bírnak pl. a történelem és irodalom órákon tanultak, pl. a téli napok számának csökkenésének érzékeltetésekor (Jókai Mór - A kőszívű ember fiai: a regény elején, mikor a legidősebb fiú hazatér az Orosz Birodalomból van egy téli vihar jelenet, filmen is ábrázolva. Fekete István: Hajnal Badányban; Téli berek c. regényben is van téli hóvihar, amikor kint szorulnak a fiúk Matula bácsinál a berekben.)

Szintén fontos feladat az alkalmazkodáshoz szükséges gyakorlati ismeretek, információk átadása. Az elsősegélynyújtás, a katasztrófákkal kapcsolatos ismeretek valamint az egyéni felkészülés kérdései tipikusan a tanórán kívüli foglalkozások körét érintik.

Molnár András előadása mellett számos ismeretterjesztő anyagot és kiadványt osztott meg a Baranya Megyei Éghajlatváltozási Platformmal, melyeket a Vöröskereszt készített. Ezeket szakmai kiadványok között megtalálhatják meg (https://www.fenntarthatobaranya.hu/szakmai-kiadvanyok).

Fenntarható Baranya Fenntarható Baranya

"A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte.

A 193 ország által egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG-k) a fejlődés új egyetemes mércéjét állította fel annak biztosításával, hogy senkit sem hagynak magára. Az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez.

A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egyetemes és oszthatatlan, valamint mind a fejlődő, mind a fejlett országokat cselekvésre szólítja fel, ahogyan az embereket is, hogy véget vessenek a szegénységnek, kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig.

A fenntartható fejlődés 17 célja:

SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA: végetvetni mindenhol a szegénység összes formájának.

ÉHEZÉS MEGSZÜNTETÉSE: véget vetni az éhinségnek, elérni az élelmiszerbiztonságot, fejleszteni az élelmezést és előmozdítani a fenntartható mezőgazdaságot.

EGÉSZSÉG ÉS JÓLÉT: biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jólétet mindenki számára, minden korosztályban

MINŐSÉGI OKTATÁS: biztosítani az átfogó és igazságos minőségi oktatást és előmozdítani az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket mindenki számára.

NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG:  megvalósítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint segíteni minden nő és lány felemelkedését

TISZTA VÍZ ÉS ALAPVETŐ KÖZTISZTASÁG: biztosítani a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a vízthez és közegészségügyhöz való hozzáférést mindenki számára

MEGFIZETHETŐ ÉS TISZTA ENERGIA: biztosítani a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiát mindenki számára

TISZTESSÉGES MUNKA ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS: előmozdítani a hosszantartó átfogó és fenntartható gazdasági növekedést, a teljes és eredményes foglalkoztatást, valamint méltó munkát mindenki számára

IPAR, INNOVÁCIÓ ÉS INFRASTRUKTÚRA: alkalmazkodó infrastruktúrát építeni, előmozdítani az átfogó és fenntartható iparosodást, valamint elősegíteni az innovációt

EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKENTÉSE: csökkenteni az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségeket

FENNTARTHATÓ VÁROSOK ÉS KÖZÖSSÉGEK: a városokat és emberi településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá és fenntarthatóvá tenni

FELELŐS FOGYASZTÁS ÉS TERMELÉS: biztosítani a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat

FELLÉPÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLEN: sürgősen cselekedni a klímaváltozás és hatásai leküzdése érdekében.

ÓCEÁNOK ÉS TENGEREK VÉDELME: a fenntartható fejlődés érdekében megőrizni és a fenntarthatóan használni az óceánokat, tengereket és tengeri erőforrásokat

SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZTISZTÉMÁK VÉDELME: védeni, visszaállítani és előmozdítani a földi ökoszisztémák fenntartható használatát, fenntarthatóan kezelni az erdőket, leküzdeni az elsivatagosodást, valamint megfékezni és visszafordítani a talajd degradációját és a biodiverzitás csökkentését.

BÉKE, IGAZSÁG ÉS ERŐS INTÉZMÉNYEK: a fenntartható fejlődés érdekében előmozdítani a békés és befogadótársadalmakat, biztosítani mindenki számára elérhető igazságszolgáltatást és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézményeket létrehozni

PARTNERSÉG A CÉLOK ELÉRÉSÉÉRT: megerősíteni a végrehajtás módjait és feléleszteni a fenntartható fejlődés globális partnerségét."

via: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html 

bővebben: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals_background.html

Fenntarható Baranya Fenntarható Baranya

amerikai dokumentumfilm, 100 perc, 2006

Az emberiség egy ketyegő időzített bombán ücsörög. Ha a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csak tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét örvényszerű pusztítássá változtatja, extrém időjárást, árvizet, aszályt, járványokat és halálos hőhullámokat szabadít ránk, nagyobbakat mindennél, amit valaha megtapasztaltunk. Ezt a katasztrófát mi magunk fogjuk előidézni.
Ez a film szenvedélyes és lelkesítő alkotás egy emberről, akinek feltett szándéka, hogy eloszlatja a globális felmelegedést övező mítoszokat és téveszméket, és a megelőzés érdekében tettekre buzdít. Az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore a 2000-es választási vereségből felocsúdva életét újfent annak szentelte, hogy segítsen a bolygót megmenteni a maradandó változásoktól. Ebben a gondolatébresztő, döbbenetes alkotásban Gore és az ő "utazó globális felmelegedés műsora" vicces, lebilincselő, és kertelés nélkül közölni akarja a felkavaró igazságot a világméretű vészhelyzetről az átlagemberekkel, mielőtt még túl késő lenne.
2005-ben Amerika átélte fennállásának legrosszabb viharos időszakát, akkor úgy tűnt, ez a csúcspont, és Gore kíméletlenül vázolja a szörnyű helyzetet. Ezenközben tanúi lehetünk Gore személyes útjának is: az idealista egyetemista felismeri a közelgő környezeti katasztrófát; az ifjú szenátor szörnyű családi tragédiát él át, és ez megváltoztatja világlátását; a férfi, aki majdnem elnök lett, de ehelyett visszatért élete legfontosabb céljához, és meg van győződve arról, hogy még van idő változtatni a dolgokon. Többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy a globális felmelegedést politikai kérdésnek tekintsük: ez a legnagyobb morális kihívás, mellyel globális civilizációnk szembenéz. 

Fenntarható Baranya Fenntarható Baranya

amerikai dokumentumfilm, 96 perc, 2016 

Milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Leonardo DiCaprio interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-moon és Ferenc pápa - valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten

 

A film megtekintése ingyenes, szerzői jogokat nem sért. A filmet a National Geographic (NatGeo Magyarország) youtube csatornáján bárki megnézheti.

Fenntarható Baranya Fenntarható Baranya

Mi az a fenntartható fejlődés?

A fenntartható fejlődést sok esetben félreértelmezik, mivel maga a szóösszetétel is félreértésre adhat okot, ha felszínesen értelmezzük. A fogalmat mindenképpen érdemes két részre szedni, és az értelmezést a fejlődéssel kezdeni.

A fejlődés alatt általában gazdasági növekedést értünk, mely nem a minőségi javulást eredményezi a környezetünkben, hanem a mennyiség kérdésére ad választ. Minél több terméket állítunk elő, annál több GDP-t termel az ország/megye/város, azonban nem mindegy hogy az előállított termékek minősége milyen. A fejlődés és a (gazdasági) növekedés nem összetévesztendő, vagy egyenértékű fogalom. Míg a fejlődés minden esetben egy minőségi változást eredményez (nem kizárva a mennyiségi változást), addig a növekedés csak a mennyiségi változást jelenti.

És mitől lesz fenntartható a fejlődés? A gazdaság forrása a természet, ugyanakkor a függő viszonyban lévő rendszer, mely sokszor nem veszi tudomásul a természet értékeit, és alárendelt helyzetbe igyekszik hozni azt. Ebben az értelmezésben a növekedés fenntartása nem más, mint a fenntarthatatlan fenntartása. Ugyanis lehetetlenség például minden évben ugyanannyival többet termelni, mint az előző évben, mivel az a végén biztosan a természet rovására megy (a földek termékenysége csökken, elfogynak a nyersanyag készletek stb.). A fenntarthatóság tehát ebben az esetben a (minőségi) fejlődés oly módon való fenntartását jelenti, hogy az ne menjen a természet, végső soron a Föld rovására, kiszipolyozására. A fenntarthatóság fogalmát az ENSZ Környezet és Fejlődés Bizottság a következőképpen határozta meg: „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Tehát a fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek.

Hogyan lehet fenntartható a fejlődés egy véges világban, mint amilyen a mi Földünk is?

Az emberiség egyik legfontosabb törekvése a biztonság. Eddig alapvetően a biztonság kialakításában és fenntartásában a fizikai korlátok kitágításának stratégiája volt jellemző (Pl. felfedezések, szélsőséges időjárási viszonyok lakhatóvá, vagy termővé tétele) és most, hogy teljesen birtokba vette a bolygót, elsősorban a fizikai korlátokon belüli élet stratégiájára van szükség. Természetesen a fizikai korlátokat a tudományos-technikai fejlődés képes tovább tágítani újabb eredményekkel, helyettesítő anyagokkal, újrahasznosítással, azaz a hatékonyság növelésének óriási lehetőségei vannak. De a természeti erőforrások mennyiségét és a bioszféra tűrőképességének határait a tudomány sem képes növelni. A 21. században fontos döntés előtt áll az emberiség: vagy az önkéntes korlátozás - azaz a szigorúbb szabályozás - nehéz, de biztonságosabb módját választja, vagy rábízza magát a természetes szabályozásra, amely súlyos válságokkal, összeomlással jár.

Mivel az egyes ember és az emberiség is az önszabályozó rendszer része, ezért a történelem példáiból arra következtethetünk, hogy van esély arra, hogy a két lehetőség között egy elfogadhatóan korlátozott és mérsékelt válságokkal, veszteségekkel járó korszakváltást valósítsunk meg, vagy a szükséges változtatások késése miatt azonban várható, hogy mind a természet, mind az emberiség is jelentős fizikai veszteségeket szenved el.

Az önkéntes korlátozás ugyan szigorúnak tűnik, azonban koránt sem az. Az életmódunkban való változtatással, vagy kompromisszumok megkötésével hozzájárulhat mindenki a fenntartható fejlődéshez. Példaként felhozható a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az autóhasználat átgondolása (csak szükség esetén), a háztáji gazdálkodás – nyilván ezt a rendelkezésünkre álló lehetőségek korlátozzák – vagy a helyi termékek előnyben részesítése az import termékekkel szemben. Az önkéntes korlátozás alatt nem azt kell érteni, hogy holnaptól teljesen fel kell forgatni az életünket, hanem azt, hogy kisebb odafigyeléssel is tehetünk már azért, hogy ez a Föld a gyermekeink részére is rendelkezésre álljon a jövőben. A környezettudatos életmód elemeinek beépítése a mindennapjainkba hosszútávon szerves részévé válik életünknek és nem csak nekünk, de mindenki más számára is hasznos és kifizetődő.

A fenntartható fejlődés rövid története

A környezetvédelem alapjait és a környezetvédelmi gondolkodást Rachel Carson: Néma tavasz című könyve (1962) indította el a világban. A könyv feltárta a gazdaság, a politika és a tudomány szerepét a környezetszennyezésben, felhívta a figyelmet arra, hogy a környezetszennyezés a gazdasági tevékenységnek nem véletlen mellékterméke. Először merült fel nyilvánosan a kérdés, hogy ami új, az jó-e és valóban a fejlődést szolgálja-e?– ez volt a rádöbbenés korszaka. U. Thant főtitkár 1969-ben drámai stílusú előadást tartott az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács ülésén, olyan világviszonylatú környezeti válság van kibontakozóban, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti. Ezt követően az ENSZ 1972-ben összehívta Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciáját. A Konferencia kimondta, hogy “egy államon belüli tevékenység nem állhat ellentétben más állam vagy lakosainak érdekével”. A stockholmi nyilatkozat első alkalommal foglalta dokumentumba az emberhez méltó környezethez való jogot. Az értekezlet után számos ország alkotmányában vagy törvényeiben ismerte el a megfelelő emberi környezethez való jogot. Az első konferenciát számos másik, ezzel a témával foglalkozó konferencia, értekezlet, egyezmény követte, melyek közül kiemelten fontosnak mondható az 1975-ben Helsinkiben rendezett Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet, mely az államok közötti együttműködést szorgalmazta pl. a határokon átterjedő lég- és vízszennyezés csökkentésének lehetőségeivel, a tengeri környezet védelmével kapcsolatban. 1980-as években jött létre a Brundtland-bizottság (más néven ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság), mely kifejezetten a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témájával foglakozott, és népszerűsítette a jelentőségüket a világunkban. Ezt követően készültek el keretmegállapodások, mint az 1992-es riói konferencia eredményeképp a riói egyezmény, mely a biológiai sokféleség megőrzését tűzte ki célul, valamint az ezt követően 1997-ben létrejövő kiotói egyezmény, melyben a károsanyag kibocsátásának csökkentését vállalták az aláíró tagok. 2002-ben került sor Johannesburgban a Fenntartható Fejlődés Világkonferencia megtartására, mely során érétkelték a riói konferencia eredményeit, a kitűzött célok megvalósulását, feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. A johannesburgi világkonferencia során a résztvevő államok elfogadták annak keretében létrejött politikai nyilatkozatot és a végrehajtási tervet. A projekt közvetlen előzménye, hogy a 2015-ben megrendezett párizsi klímacsúcs során ismét a figyelem középpontjába került a bolygónkat, az emberiséget veszélyeztető felmelegedést kiváltó tényezők, környezet védelme, a takarékos energiafelhasználás, valamint a megújuló energiák felhasználásának pozitív következményei.