Az Önkormányzati Workshop 2017. augusztus 28. napján került megrendezésre. A rendezvény célja a helyi klímaváltozási szempontok megismertetése, alkalmazkodási lehetőségek megismertetése, és az önkormányzatok és intézményeik cselekvési lehetőségeinek feltárása.

A rendezvényt a moderátor (HPM Design Kft. munkatársa) nyitotta meg, és adta elsőként a szót Hárs Józsefnek, Bóly városunk polgármesterének, aki elkötelezett a fenntarthatóság és a környezettudatosság mellett, mely a város üzemeltetésén és tervezésén is lenyomatát hagyja. A Polgármester Úr először a város történetének bemutatásával kezdte, mely fokozatosan tért át arra, hogy hogyan is alakult Bóly Baranya egyik legkörnyezettudatosabb városává. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni a vállalkozási szféra fejlesztését, mivel alapvetően határozta meg a hátterét a város fejlődésének. Az ipari parkokból befolyó bevételek visszaforgatásának fontosságát hangsúlyozta, mely nem csak újabb vállalkozások vonzását eredményezte, hanem a lakosság megtartását, a helyi munkaerő megtartását is. Az előadásában szót ejtett Bóly különleges infrastruktúrájáról mint például a termálvizes távfűtésről, mellyel csaknem 1 millió m3 gázt spóroltak meg, a településen különböző módon kiépített fotovolvikus rendszerek, melyek a LEDes köz- és intézményi világítást is kiszolgálják. Az általános iskolában és a családok átmeneti otthonában biomassza kazánok kerültek telepítésre, így is csökkentve a város közterheit és általános rezsiköltségét. Bóly ezen kívül rendelkezik kettő darab elektromos autóval, melyek a településrendezésben játszanak nagy szerepet, valamint az elektromos kisbusz a támogató szolgálat munkáját segíti. A városban több fólia és üvegház van, melyet bérbe adnak és az ott megtermesztett zöldséget és gyümölcsöt a helyi szárító üzem dolgozza fel és értékesíti. A Polgármester Úr az előadásának többi részében vázolta a jövő fejlesztési elképzeléseit a résztvevők számára. Az előadást követően számos kérdés érkezett az előadó felé, melyet kerekasztal beszélgetés jelleggel a résztvevők megbeszéltek.

A következő előadója a rendezvénynek Kulcsár Tünde volt, aki a Zöld Egyetem Programját, valamint a Pécsi Tudományegyetem környezettudatos üzemeltetését mutatta be a résztvevőknek. Az előadásban kitért arra, hogy a Zöld Egyetem Program céljaira, annak kihívásaira, mely még az intézmény előtt áll. Az egyetem a program keretében számos szemléletformáló akciót, gyűjtést, rendezvényt tart az év során, melyet a környezettudatosság jegyében szerveznek meg. Ezen felül bemutatásra került az, hogy milyen konkrét tevékenységeken keresztül válik fenntartható intézménnyé a Dél-Dunántúli Régió egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. (Az előadás részletes tartalmát a Szakmai anyagok, kiadványoknál a Zöld Egyetem Program – környezettudatos üzemeltetés cím alatt találják meg.)

A harmadik előadója a rendezvénynek dr. Kiss Tibor volt, aki az éghajlatváltozás mérnöki feladatait mutatta be a városüzemeltetésben. Az előadásának elején bemutatta Pécs történelmének olyan fontos fejezeteit, mely a városüzemeltetésre nagy hatással volt. Legfontosabb pécsi sajátosságnak emelte ki, hogy napjainkra a nehéz és a feldolgozóipar leépült, a lakosság nagymértékű lecsökkenése, az agglomeráció lakosságát is ellátó, kiterjed városi infrastruktúra, mely nagy kihívásokat tár az üzemeltetők felé is nem csak mérnöki szempontból, de anyagi szempontból is. Pécs sajátos domborzati viszonyai is nehézséget okoz az optimális, hatékony városüzemeltetés kialakításában. A városi kihívok tekintetében kiemelte az előadó, hogy a városi lakosság növekedése magával vonja az infrastruktúra növekedését, viszont annak (hirtelen) csökkenése kihasználatlan kapacitásokat eredményez. A növekvő városüzemeltetési költségek finanszírozása egyre nehezebb feladat, ezért nagyon fontos, hogy a városok képesek legyenek a változásokra folyamatosan reagálni, a kihívásokra választ adni. Ezt követően Pécs városüzemeltetési struktúráját mutatta be dr. Kiss Tibor, melyben kihansúlyozza, hogy mennyire fontosak a smart technológiák alkalmazása ezen a területen is. Azonban az IT eszközök önmagukban a problémát nem tudják megoldani, a városüzemeltetésnek olyan folyamatosan tanuló, fejlődő szervezetnek kell lennie, mely az okos megoldásokat rutinszerűen alkalmazza és továbbfejleszti. Fontos a szakemberek mélységi ismeretei a városüzemeltetés részfeladatairól, valamint az, hogy az egész rendszer működését átlássák. Az előadás további részeiben a klímaváltozás hatásainak bemutatását prezentálta a résztvevőknek, hogy az elmúlt években milyen olyan példák merültek fel Pécs városában, mely ennek a jelenségnek köszönhető. A problémára egyúttal reflektált is, szerinte átfogó gondolkodásra, széleskörű mérnöki szaktudásra és új (smart) irányítási rendszerre van szükség. Fontosnak tartotta a megelőzést – kihangsúlyozta azonban, hogy minden katasztrófát nem lehet megelőzni, de törekedni kell rá – melynek megoldási lehetőségeit a SMART technológiák alkalmazásában látja.

Az előadást követően Molnár András, a PTE-KTK doktorandusza és egyben a Magyar Vöröskereszt munkatársa volt. Az előadás témája az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás volt, azon belül is a növekvő veszéleztetettségre hívta fel a figyelmét a résztvevőknek. Fontosnak tartotta az előadó az alkalmazkodás társadalmi oldaláról való megközelítését, emlékeztetve arra a résztvevőket, hogy korábban is szembesült a lakosság természeti katasztrófákkal, azonban a régi időkkel ellentétben jelenleg a lakosság nem tudja kezelni ezeket a szituációkat információk hiányában. Az előadásának következő fejezetében Baranya megye sérülékenységét mutatta be, vázolta a veszélyeztetettségi és a katasztrófavédelmi besorolását a megyei településeknek. Ezt követően áttért a megye társadalmi sérülékenységére, mely sokszor a lakosság önsegítő képességében és öngondoskodásában rejlik. Kiemelte a helyi civil szervezetek fontosságát, a lakosság felkészítését a katasztrófa helyzetekre, valamint az önkéntes tűzoltók és polgárőrök, a települési és a járási önkéntes polgári védelem szerepét. Az előadás legvégén bemutatta a résztvevőknek, hogy mint önkormányzat milyen szerepet vállalhat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A legfontosabb feladatok közé sorolta a lakosság megfelelő tájékoztatását, a polgár védelmi szervezetek állományának kijelölését és felkészítését, valamint az induló készlet biztosítását. Fontos lenne hogy a felkészülést akár indirekt módon rejtsék el más tevékenységekben, inkább sokszor kisebb adagban átadni az információkat.

Az utolsó előadást Csaba Ders tartotta, a Pécsi Tudományegyetem főépítésze, aki a fenntartható városról tartotta meg az előadását. Az előadását három fő pillére osztotta: a fenntartható város tervezésére, az okos város és a fenntartható városra, valamint a kompakt város és a fenntartható városra. Az első pillér taglalásánál a hogyan gondolkozzunk a városról kérdés feltevését tette meg az előadó, melyet szemléletes ábrákkal ábrázolta a résztevőknek. Az ábrákon 5 féle alrendszer kapcsolatát és felhasználását ábrázolta, a jelenlegi struktúra szerint a természeti és a gazdasági környezet felhasználása a legnagyobb. A fenntartható város tervezése során ezen alrendszerek közötti egyensúly megteremtésével az erőforrások felhasználása hatékonyabbá válik, és fogyasztók helyett a városok termelővé válnak. Az előadó szerint a jelenlegi erőforrásfelhasználása a városoknak deficites, azonban olyan középtávú célok meghatározásával, mely során a belső erőforrás többlet fedezi a külső erőforrásigényt eljuthatunk egy olyan hosszútávon megvalósítható, fenntartható struktúrához, mely során a belső erőforrások teljes egésze megújuló és bőven fedezi a külső erőforrások szükségletét. Ezt követően a stratégiaalkotás lépéseiről beszélt az előadó a közönségnek. Az okos várostervezése, ugyan úgy mint ahogyan a várostervezésben három komponenst vesz figyelembe a település kormányzatát, a felhasználót és a fizikai teret (infrastruktúrát). Ez utóbbi három tényező egymáshoz való kapcsolatát fejtette ki az előadó, valamint azt hogy mitől lesz okos egy város. Kiemelte az információs társadalom rohamos fejlődésének fontosságát, amit a várostervezés során sem lehet figyelem nélkül hagyni. Az előadása végén a kompakt város témájáról beszélt Csaba Ders, ahol a város szerkezetének felépítésének fontosságát hangsúlyozta, az alrendszerek meghatározását valamint azok kapcsolatát a központtal és egymással.